Demographic Processes in Developmentally Peripheral Areas of Hungary
Article Sidebar
Main Article Content
Abstract
The current study investigates the demographic processes and challenges of the Hungarian developmentally peripheral settlements. Demographic challenges can be regarded as important consequences of the social and economic disadvantages in spatial terms. However, the interrelating negative demographic tendencies cause even more backward situation blocking or hindering the development.
The objective of the current analysis is to discover the demographic characteristics of the peripheral settlements, to detect the spatial disparities and to point out the correlation between backwardness and the investigated demographic phenomena with the help of the census databases 1980-2011 and local datasets on Roma population. Using methods of multivariate statistical analysis, seven indicators were selected in order to achieve the goals of the paper. Backward areas are primarily characterized by population decrease with significant disparities, but there were growing communities among them as well. Some small villages in Northern and Southwestern Hungary will foreseeably face complete depopulation within few years.
Primarily small sized villages faced intense decrease in rate of natural change, but dynamic population growth was also detected. Migration loss tends to correlate with the extent of peripherality, as increasing values of migration balance accompany decreasing ratio of peripheral settlements in the area. The ratio of elderly population shows an expressively two-faced character, with the extremely aging and very juvenile settlements.
The ratios of Roma population reflect the scale of peripherality. Extended ethnic change could be predicted in Northeastern and Southwestern Hungary and near the Middle Tisza valley. Presented demographic processes will make the backwardness of most of the peripheral settlements stable.
Downloads
Article Details
Published by the Institute of Social Sciences - Center for Demographic Research
References
ABRHÁM, J. (2011). Rural development and regional disparities of the new EU Member States. Agricultural Economics 57(6): 288–296.
BAJMÓCY, P. (2003). Az elővárosi fejlődés migrációs vonatkozásai az Alföldön. Alföldi Tanulmányok 19: 84–98.
BAJMÓCY, P., & BALOGH, A. (2002). Aprófalvas településállományunk differenciálódási folyamatai. Földrajzi Értesítő 51(3–4): 385–405.
BALOGH, A. (2014). A hazai aprófalvasodás új irányai. Földrajzi Közlemények 138(2): 134–149.
BARANYI, B., FEKETE, É. G. & KONCZ, G. (2003). A roma-szegregáció kutatásának területi szempontjai a halmozottan hátrányos helyzetû encsi és sellyei-siklósi kistérségekben. Kisebbségkutatás 12(2): 344–362.
BAROS, Z., PÉNZES, J. & TÓTH, T. (2007). Demográfiai folyamatok a Csereháton a XX. század folyamán. In G. Demeter & R. Bagdi (eds.), Migráció és asszimiláció Északkelet-Magyarországon és a Partiumban (1715-1992). Studia Historico-Demographica Debrecina I. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó.
BELUSZKY, P. (1981). Két hátrányos helyzetű terület az Alföldön: a Közép-Tiszavidék és a Berettyó-Körösvidék. Alföldi Tanulmányok 5: 131–160.
BELUSZKY, P. & SIKOS, T. T. (2007). Változó falvaink. Budapest: MTA.
BOTTLIK, Z., & GYURIS, F. (2010). The connection between the Muslim population and regional disparities of economic development in the Balkan region. Geographia Polonica 83(2): 5–22.
COLEMAN, D. A. (1993). Contrasting age structures of Western Europe and of Eastern Europe and the Former Soviet Union: Demographic Curiosity or Labor Resource? Population and Development Review 19(3): 523–555.
DÖVÉNYI, Z. (2009). A belső vándormozgalom Magyarországon: folyamatok és struktúrák. Statisztikai Szemle 87(7–8): 748–762.
DÖVÉNYI, Z., & KOVÁCS, Z. (1999). A szuburbanizáció térbeni-társadalmi jellemzői Budapest környékén. Földrajzi Értesítő 48(1–2): 33–57.
DURST, J. (2007). Több a kára, mint a haszna: születésszabályozás a "gettóban". Demográfia 50(1): 74–103.
FÉSÜS, G., RILLAERS, A., POELMAN, H. & GÁKOVÁ, Z. (2008). Regions 2020. Demographic challenges for European regions. Brussels: Background document to Commission Staff Working Document Sec. 2008.
GAWRYSZEWSKI, A. & POTRYKOWSKA, A. (1988). Rural depopulation areas in Poland. Geographia Polonica 54: 81–100.
G. FEKETE, É. (1991). Dinamikus, depressziós és stagnáló területek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1869-1987 között. Földrajzi Értesítő 40(3–4): 317–332.
GORZELAK, G. (1996). The Regional Dimension of Transformation in Central Europe. Regional Policy and Development 10. London: Regional Studies Association, Jessica Kingsley Publishers.
HAVAS, G. (1999). A kistelepülések és a romák. In F. Glatz (ed.), A cigányok Magyarországon. Magyarország az ezredfordulón. Budapest: MTA.
ILLÉS, S. (2010). International retirement movements in Hungary. In A. Glavanovics, & B. Szele (eds.), Európai kultúra, narratívák, diskurzusok: a Budapest Fórum tanulmánykötete. Székesfehérvár: Alba Polisz Tudományos Park Egyesüle).
JANKY, B. (2004). The income situation of Gypsy families. In T. Kolosi, G. Vukovich & I. G. Tóth (eds.), Social Report 2004. Budapest: TÁRKI.
JANKY, B. (2007). A korai gyermekvállalást meghatározó tényezők a cigány nők körében. Demográfia 50(1): 55–73.
KINCSES, Á. (2015). A nemzetközi migráció Magyarországon és a Kárpát-medence magyar migrációs hálózatai a 21. század elején. Budapest: KSH.
KOCSIS, K. (2000). The Roma (Gypsy) question in the Carpatho-Pannonian region. In Z. Kovács (ed.), Hungary Towards the 21st Century. The Human Geography of Transition. Studies in Geography in Hungary 31. Budapest: Geographical Research Institute, Hungarian Academy of Sciences.
KOCSIS, K. & KOVÁCS, Z. (1991). A magyarországi cigánynépesség társadalomföldrajza. In Á. Utasi, & Á. Mészáros (eds.), Cigánylét. Budapest: MTA Politikai Tudományok Intézete.
KOÓS, B. (2008). A gazdasági szuburbanizáció vállalatdemográfiai megközelítésben egy magyarországi példán keresztül. PhD dissertation Budapest: Corvinus University.
KOVÁCS, Z. (2004). Socio-economic transition and regional differentiation in Hungary. Geographical Bulletin 53(1–2): 33–49.
KUREK, S. (2008). Spatial disparities in the changes in the population age structure of Poland in the context of the second demographic transition. Zeitschrift für Bevölkerungswissenschaft 33(3–4): 271–292.
LADÁNYI, J. (2012). Leselejtezettek. Budapest: L’Harmattan.
LEE, R. & MASON, A. (2010). Some macroeconomic aspects of global population aging. Demography 47 (supplement): 151–172.
LONSDALE, R. E. & ARCHER, C. (1999). Demographic factors in characterizing and delimiting marginal lands. In H. Jussila, R. Majoral, & C. C. Mutambirwa (eds.), Marginality in space – past, present and future. Ashgate Aldershot: IGU.
MISZCZUK, A. & WESOŁOWSKA, M. (2012). Demographic and settlement transformations in peripheral regions (based on the example of eastern Poland). Annales UMCS, Geographia, Geologia, Mineralogia et Petrographia 67(1): 141–151.
MKRTCHYAN, N. V. (2013). Migration of Young People to Regional Centers of Russia at the End of the 20th and the Beginning of the 21st Centuries. Regional Research of Russia 3(4): 19–32.
MUŠINKA, A., ŠKOBLA, D., HURRLE, J., MATLOVIČOVÁ, K. & KLING, J. (2014). Atlas rómskych komunít na Slovensku 2013. Bratislava: UNDP.
NAGY, E., TIMÁR, J., NAGY, G. & VELKEY, G. (2015). The Everyday Practices of the Reproduction of Peripherality and Marginality in Hungary. In T. Lang, S. Henn, W. Sgibnev & K. Ehrlich (eds.), Understanding Geographies of Polarization and Peripheralization: Perspectives from Central and Eastern Europe and Beyond. New Geographies of Europe series. Palgrave Macillan.
NAGY, G. & KOÓS, B. (2014). First results in modelling objective well-being in Hungary at lower territorial level. Regional Statistics 4(2): 71–86.
NEMES NAGY, J. (1996). Centrumok és perifériák a piacgazdasági átmenetben (Centers and peripheries during the transition to market economy). Földrajzi Közlemények 120(1): 31–48.
NEMES NAGY, J. (2001). New regional patterns in Hungary. In P. Meusburger, & H. Jöns (eds.), Transformation in Hungary. Heidelberg: Physica-Verlag.
O’HIGGINS, N. A. & IVANOV, A. (2006). Education and employment opportunities for the Roma. Comparative Economic Studies 48: 6–19.
PÁSZTOR, I. Z., PÉNZES, J. & BÁNTÓ, Z. N. (2012). Investigation of peri-pherization in Northeastern-Hungary by spatial demographic and income tendencies with special attention to the Roma population. Eurolimes 13: 149–165.
PENEV, G. & PREDOJEVIĆ-DESPIĆ, J. (2012). Prostorni aspekti emigracije iz Srbije. Tri "vruce" emigracione zone (Spatial Aspects of Emigration out of Serbia. Three "Hot" Emigration Zones). Stanovništvo 50(2): 35–64.
PÉNZES, J. (2013). The dimensions of peripheral areas and their restructuring in Central Europe. Hungarian Geographical Bulletin 62(4): 373–386.
PÉNZES, J. (2014). Periférikus térségek lehatárolása – dilemmák és lehetőségek. Debrecen: Didakt.
ROSICOVA, K., MADARASOVA GECKOVA, A., VAN DIJK, J. P., ROSIC, M., ZEZULA, I. & GROOTHOFF, J. W. (2009). Socioeconomic indicators and ethnicity as determinants of regional mortality rates in Slovakia. International Journal of Public Health 54: 274–282.
SOKOL, M. (2001). Central and Eastern Europe a Decade after the Fall of State Socialism: regional dimensions of transition processes. Regional Studies 35(7): 645–655.
STIEGLITZ, J. E., SEN, A. & FITOUSSI, J-P. (2009). Report by the Commission on the Measurement of Economic Performance and Social Progress. Commission on the Measurement of Economic Performance and Social Progress. http://www.stiglitz-sen-fitoussi.fr/documents/rapport_anglais.pdf. Accessed 29.06.2014.
SÜLI-ZAKAR, I., PÁLÓCZI, Á. & SZABÓ, D. A. (2013). Társadalomföldrajzi vizsgálatok Északkelet-Magyarországi cigány lakossága körében. In G. Kozma (ed.), Emberközpontú társadalomföldrajz. Debrecen: Didakt.
SZABÓ, P. (2003). Regional Development Disparities in the European Union. In Á. Jakobi (ed.), Frontiers of Geography. Budapest-Heidelberg: Eötvös Loránd University.
TÁTRAI, P. (2014). Etnikai folyamatok Magyarországon az ezredforduló után. Területi Statisztika 54(5): 506–523.
TIMÁR, J. (1999). Elméleti kérdések a szuburbanizációról. Földrajzi Értesítő 48(1–2.): 7–31.
TODOROVIĆ, M., & DROBNJAKOVIĆ, M. (2010). Peripheral rural areas in Serbia – the result of unbalanced regional development. Geographica Timisiensis 19(2): 207–219.
TÓTH, B. I. (2013). Időszerű áttekintés: területi fejlettségi vizsgálatok Magyar-országon az ezredforduló után. E-conom 2(1): 76–89.
TÓTH, G. (2006). Centrum-periféria viszonyok vizsgálata a hazai közúthálózaton (Analysis of center-periphery relations on the Hungarian road network). Területi Statisztika 46(5): 476–493.
TÓTH, G., & DÁVID, L. (2010). Tourism and Accessibility: An Integrated Approach. Applied Geography 30(4): 666–677.
VINING, D. R., & PALLONE, R. (1982). Migration between core and peripheral regions: a description and tentative explanation of the patterns in 22 countries. Geoforum 13(4): 339-410.
VIÑUELA, A. & VÁZQUEZ, E. F. (2012). From the periphery to the core: direct and indirect effects of the migration of labour. Jahrbuch für Regionalwissenschaft 32(1): 1-18.
VIRÁG, T. (2006). A gettósodó térség. Szociológiai Szemle 15(1): 60-76.
ZDRAVKOVIĆ, A., DOMAZET, I. & NIKITOVIĆ, V. (2012). Demografsko starenje i održivost javnih finansija u Srbiji (Impact of Demographic Ageing on Sustainability of Public Finance in Serbia). Stanovništvo 50(1): 19-44.