Demografski procesi u razvojno perifernim oblastima u Mađarskoj
Bočna strana članka
Glavni sadržaj članka
Apstrakt
Ova studija je ispitivala demografske procese i izazove u oblastima Mađarske koje se označavaju perifernim u razvojnom smislu. Demografski izazovi se mogu smatrati važnim posledicama društvenih i ekonomskih nepovoljnosti koje imaju svoj odraz u prostornom domenu. Međutim, međusobno povezane negativne demografske tendencije još više doprinose nazadovanju kočenjem ili uspora-vanjem razvoja.
Cilj ove analize je da otkrije demografske karakteristike perifernih naselja, detektuje prostorne razlike i ukaže na korelaciju između zaostalosti i istraživanih demografskih fenomena uz pomoć podataka popisa u periodu 1980-2011. i lokalnih baza podataka o etničkom romskom stanovništvu. U tu svrhu, izabrano je sedam indikatora primenom metoda multivarijantne statističke analize.
Depopulacija je jedan od najvećih izazova u Mađarskoj. Pasivne krajeve, pre svega, karakteriše smanjenje i intenzivno smanjenje broja stanovnika, sa upadljivim međusobnim razlikama; no, ima i zajednica u kojima se beleži populacioni rast. Generalno, izražena depopulacija je odlika ovog tipa naselja, imajući u vidu pad broja stanovnika od oko 23 odsto između 1980. i 2011. godine. Pojedina manja sela u severnoj i jugozapadnoj Mađarskoj će se, predvidivo, suočiti sa potpunim gubitkom stanovništva u roku od nekoliko godina. Izrazito periferna grupa, od četiri izdvojene kategorije perifernih naselja, doživljava sve veći pad već odavno negativne stope prirodnog priraštaja. Ipak, dinamičan porast stanovništva je zapažen skoro u svakom perifernom naselju sa romskom većinom, što je uzrokovano pozitivnim prirodnim priraštajem. Detektovani migracioni gubici skloni su korelaciji sa stepenom perifernosti naselja, budući da je povećanje vrednosti migracionog salda praćeno smanjenjem udela perifernih naselja u određenoj oblasti.
Populaciono starenje u Mađarskoj može se uočiti od 1980. godine. Udeo perifernih naselja dominira u dve kategorije – u grupi naselja sa više od 40% starije populacije, a naročito u grupi populaciono mladih naselja (sa manje od 15% starijih od 60 godina). Najkarakterističnija i najprostranija područja u pogledu starenja stanovništva nalaze se u oblasti Zemplén, tj. u Severnom Cserehát-u u županiji Boršod-Abaúj-Zemplén, u Zapadnom Podunavlju (u županiji Zala) i u vidu mozaične strukture na mađarskom Alfeldu.
Udeo romske populacije u naseljima odražava stepen njihove perifernosti. Svako naselje sa romskom većinom (više od 130 sela) spada u periferne kategorije. Promena etničke strukture u ovom pravcu može se predvideti u severoistočnoj i jugozapadnoj Mađarskoj i pored doline srednjeg toka Tise.
Prikazani demografski procesi – po našem mišljenju – produbljuju periferni položaj većine perifernih naselja, te će njihova zaostalost biti stabilna.
Preuzimanja
Detalji članka
Centar za demografska istraživanja Instituta društvenih nauka
Reference
ABRHÁM, J. (2011). Rural development and regional disparities of the new EU Member States. Agricultural Economics 57(6): 288–296.
BAJMÓCY, P. (2003). Az elővárosi fejlődés migrációs vonatkozásai az Alföldön. Alföldi Tanulmányok 19: 84–98.
BAJMÓCY, P., & BALOGH, A. (2002). Aprófalvas településállományunk differenciálódási folyamatai. Földrajzi Értesítő 51(3–4): 385–405.
BALOGH, A. (2014). A hazai aprófalvasodás új irányai. Földrajzi Közlemények 138(2): 134–149.
BARANYI, B., FEKETE, É. G. & KONCZ, G. (2003). A roma-szegregáció kutatásának területi szempontjai a halmozottan hátrányos helyzetû encsi és sellyei-siklósi kistérségekben. Kisebbségkutatás 12(2): 344–362.
BAROS, Z., PÉNZES, J. & TÓTH, T. (2007). Demográfiai folyamatok a Csereháton a XX. század folyamán. In G. Demeter & R. Bagdi (eds.), Migráció és asszimiláció Északkelet-Magyarországon és a Partiumban (1715-1992). Studia Historico-Demographica Debrecina I. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó.
BELUSZKY, P. (1981). Két hátrányos helyzetű terület az Alföldön: a Közép-Tiszavidék és a Berettyó-Körösvidék. Alföldi Tanulmányok 5: 131–160.
BELUSZKY, P. & SIKOS, T. T. (2007). Változó falvaink. Budapest: MTA.
BOTTLIK, Z., & GYURIS, F. (2010). The connection between the Muslim population and regional disparities of economic development in the Balkan region. Geographia Polonica 83(2): 5–22.
COLEMAN, D. A. (1993). Contrasting age structures of Western Europe and of Eastern Europe and the Former Soviet Union: Demographic Curiosity or Labor Resource? Population and Development Review 19(3): 523–555.
DÖVÉNYI, Z. (2009). A belső vándormozgalom Magyarországon: folyamatok és struktúrák. Statisztikai Szemle 87(7–8): 748–762.
DÖVÉNYI, Z., & KOVÁCS, Z. (1999). A szuburbanizáció térbeni-társadalmi jellemzői Budapest környékén. Földrajzi Értesítő 48(1–2): 33–57.
DURST, J. (2007). Több a kára, mint a haszna: születésszabályozás a "gettóban". Demográfia 50(1): 74–103.
FÉSÜS, G., RILLAERS, A., POELMAN, H. & GÁKOVÁ, Z. (2008). Regions 2020. Demographic challenges for European regions. Brussels: Background document to Commission Staff Working Document Sec. 2008.
GAWRYSZEWSKI, A. & POTRYKOWSKA, A. (1988). Rural depopulation areas in Poland. Geographia Polonica 54: 81–100.
G. FEKETE, É. (1991). Dinamikus, depressziós és stagnáló területek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1869-1987 között. Földrajzi Értesítő 40(3–4): 317–332.
GORZELAK, G. (1996). The Regional Dimension of Transformation in Central Europe. Regional Policy and Development 10. London: Regional Studies Association, Jessica Kingsley Publishers.
HAVAS, G. (1999). A kistelepülések és a romák. In F. Glatz (ed.), A cigányok Magyarországon. Magyarország az ezredfordulón. Budapest: MTA.
ILLÉS, S. (2010). International retirement movements in Hungary. In A. Glavanovics, & B. Szele (eds.), Európai kultúra, narratívák, diskurzusok: a Budapest Fórum tanulmánykötete. Székesfehérvár: Alba Polisz Tudományos Park Egyesüle).
JANKY, B. (2004). The income situation of Gypsy families. In T. Kolosi, G. Vukovich & I. G. Tóth (eds.), Social Report 2004. Budapest: TÁRKI.
JANKY, B. (2007). A korai gyermekvállalást meghatározó tényezők a cigány nők körében. Demográfia 50(1): 55–73.
KINCSES, Á. (2015). A nemzetközi migráció Magyarországon és a Kárpát-medence magyar migrációs hálózatai a 21. század elején. Budapest: KSH.
KOCSIS, K. (2000). The Roma (Gypsy) question in the Carpatho-Pannonian region. In Z. Kovács (ed.), Hungary Towards the 21st Century. The Human Geography of Transition. Studies in Geography in Hungary 31. Budapest: Geographical Research Institute, Hungarian Academy of Sciences.
KOCSIS, K. & KOVÁCS, Z. (1991). A magyarországi cigánynépesség társadalomföldrajza. In Á. Utasi, & Á. Mészáros (eds.), Cigánylét. Budapest: MTA Politikai Tudományok Intézete.
KOÓS, B. (2008). A gazdasági szuburbanizáció vállalatdemográfiai megközelítésben egy magyarországi példán keresztül. PhD dissertation Budapest: Corvinus University.
KOVÁCS, Z. (2004). Socio-economic transition and regional differentiation in Hungary. Geographical Bulletin 53(1–2): 33–49.
KUREK, S. (2008). Spatial disparities in the changes in the population age structure of Poland in the context of the second demographic transition. Zeitschrift für Bevölkerungswissenschaft 33(3–4): 271–292.
LADÁNYI, J. (2012). Leselejtezettek. Budapest: L’Harmattan.
LEE, R. & MASON, A. (2010). Some macroeconomic aspects of global population aging. Demography 47 (supplement): 151–172.
LONSDALE, R. E. & ARCHER, C. (1999). Demographic factors in characterizing and delimiting marginal lands. In H. Jussila, R. Majoral, & C. C. Mutambirwa (eds.), Marginality in space – past, present and future. Ashgate Aldershot: IGU.
MISZCZUK, A. & WESOŁOWSKA, M. (2012). Demographic and settlement transformations in peripheral regions (based on the example of eastern Poland). Annales UMCS, Geographia, Geologia, Mineralogia et Petrographia 67(1): 141–151.
MKRTCHYAN, N. V. (2013). Migration of Young People to Regional Centers of Russia at the End of the 20th and the Beginning of the 21st Centuries. Regional Research of Russia 3(4): 19–32.
MUŠINKA, A., ŠKOBLA, D., HURRLE, J., MATLOVIČOVÁ, K. & KLING, J. (2014). Atlas rómskych komunít na Slovensku 2013. Bratislava: UNDP.
NAGY, E., TIMÁR, J., NAGY, G. & VELKEY, G. (2015). The Everyday Practices of the Reproduction of Peripherality and Marginality in Hungary. In T. Lang, S. Henn, W. Sgibnev & K. Ehrlich (eds.), Understanding Geographies of Polarization and Peripheralization: Perspectives from Central and Eastern Europe and Beyond. New Geographies of Europe series. Palgrave Macillan.
NAGY, G. & KOÓS, B. (2014). First results in modelling objective well-being in Hungary at lower territorial level. Regional Statistics 4(2): 71–86.
NEMES NAGY, J. (1996). Centrumok és perifériák a piacgazdasági átmenetben (Centers and peripheries during the transition to market economy). Földrajzi Közlemények 120(1): 31–48.
NEMES NAGY, J. (2001). New regional patterns in Hungary. In P. Meusburger, & H. Jöns (eds.), Transformation in Hungary. Heidelberg: Physica-Verlag.
O’HIGGINS, N. A. & IVANOV, A. (2006). Education and employment opportunities for the Roma. Comparative Economic Studies 48: 6–19.
PÁSZTOR, I. Z., PÉNZES, J. & BÁNTÓ, Z. N. (2012). Investigation of peri-pherization in Northeastern-Hungary by spatial demographic and income tendencies with special attention to the Roma population. Eurolimes 13: 149–165.
PENEV, G. & PREDOJEVIĆ-DESPIĆ, J. (2012). Prostorni aspekti emigracije iz Srbije. Tri "vruce" emigracione zone (Spatial Aspects of Emigration out of Serbia. Three "Hot" Emigration Zones). Stanovništvo 50(2): 35–64.
PÉNZES, J. (2013). The dimensions of peripheral areas and their restructuring in Central Europe. Hungarian Geographical Bulletin 62(4): 373–386.
PÉNZES, J. (2014). Periférikus térségek lehatárolása – dilemmák és lehetőségek. Debrecen: Didakt.
ROSICOVA, K., MADARASOVA GECKOVA, A., VAN DIJK, J. P., ROSIC, M., ZEZULA, I. & GROOTHOFF, J. W. (2009). Socioeconomic indicators and ethnicity as determinants of regional mortality rates in Slovakia. International Journal of Public Health 54: 274–282.
SOKOL, M. (2001). Central and Eastern Europe a Decade after the Fall of State Socialism: regional dimensions of transition processes. Regional Studies 35(7): 645–655.
STIEGLITZ, J. E., SEN, A. & FITOUSSI, J-P. (2009). Report by the Commission on the Measurement of Economic Performance and Social Progress. Commission on the Measurement of Economic Performance and Social Progress. http://www.stiglitz-sen-fitoussi.fr/documents/rapport_anglais.pdf. Accessed 29.06.2014.
SÜLI-ZAKAR, I., PÁLÓCZI, Á. & SZABÓ, D. A. (2013). Társadalomföldrajzi vizsgálatok Északkelet-Magyarországi cigány lakossága körében. In G. Kozma (ed.), Emberközpontú társadalomföldrajz. Debrecen: Didakt.
SZABÓ, P. (2003). Regional Development Disparities in the European Union. In Á. Jakobi (ed.), Frontiers of Geography. Budapest-Heidelberg: Eötvös Loránd University.
TÁTRAI, P. (2014). Etnikai folyamatok Magyarországon az ezredforduló után. Területi Statisztika 54(5): 506–523.
TIMÁR, J. (1999). Elméleti kérdések a szuburbanizációról. Földrajzi Értesítő 48(1–2.): 7–31.
TODOROVIĆ, M., & DROBNJAKOVIĆ, M. (2010). Peripheral rural areas in Serbia – the result of unbalanced regional development. Geographica Timisiensis 19(2): 207–219.
TÓTH, B. I. (2013). Időszerű áttekintés: területi fejlettségi vizsgálatok Magyar-országon az ezredforduló után. E-conom 2(1): 76–89.
TÓTH, G. (2006). Centrum-periféria viszonyok vizsgálata a hazai közúthálózaton (Analysis of center-periphery relations on the Hungarian road network). Területi Statisztika 46(5): 476–493.
TÓTH, G., & DÁVID, L. (2010). Tourism and Accessibility: An Integrated Approach. Applied Geography 30(4): 666–677.
VINING, D. R., & PALLONE, R. (1982). Migration between core and peripheral regions: a description and tentative explanation of the patterns in 22 countries. Geoforum 13(4): 339-410.
VIÑUELA, A. & VÁZQUEZ, E. F. (2012). From the periphery to the core: direct and indirect effects of the migration of labour. Jahrbuch für Regionalwissenschaft 32(1): 1-18.
VIRÁG, T. (2006). A gettósodó térség. Szociológiai Szemle 15(1): 60-76.
ZDRAVKOVIĆ, A., DOMAZET, I. & NIKITOVIĆ, V. (2012). Demografsko starenje i održivost javnih finansija u Srbiji (Impact of Demographic Ageing on Sustainability of Public Finance in Serbia). Stanovništvo 50(1): 19-44.